Periferiális látásmódok

2018. március 22.-2018. április 14. 
Vizuális környezetünket ismerős tárgyak és helyszínek sokasága népesíti be, ennek köszönhető, hogy többé-kevésbé biztonsággal el tudunk igazodni a minket körülvevő világban. Azonban a megszokás el is tompítja az észlelésünket; ismerős környezetben hajlamossá válunk nem észrevenni az érdekes, izgalmas részleteket és pillanatokat. A fotográfusnak éppen erre van szeme: hogy megragadja az észrevétlent, a marginálisat, a periférián jelentéktelenné elmosódottat – mindazt, ami mindennapi életünk rohanása közepette megszokottsága okán úgymond észrevétlenné válik és elkerüli a figyelmünket. A fotósnak számos eszköze van arra, hogy láthatóvá tegye a megszokás következtében észrevétlenné vált dolgokat: egy érdekes kompozícióra, formára vagy az emberi helyzetek és interakciók marginális aspektusaira fókuszálva a figyelmünket ráirányíthatja olyan részletekre is, amelyek mellet egyébként elmennénk. És csak ekkor, a fotót szemlélve jövünk rá, hogy tulajdonképpen olyan valamit nézünk, amit eddig – bár ismerős volt – nem láttunk, amit a fotográfus sajátos “periferiális látásmódja” és érzékenysége nélkül esetleg soha nem is vettünk volna észre. 

Forrás: itt


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.