Halloween

 

Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet – a Samhain-t, vagyis “a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt. 

Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében “léteztek”. Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba. Kétségtelenül a legismertebb jelképe Halloween-nek a faragott töklámpás.

Magyarországon nem tartjuk a Halloweent, de ha a kereskedőkön múlna, már piros betűvel lenne a naptárban, akárcsak Valentin-nap. A boltokban nálunk is megjelentek a Halloween-tökök, és egyre több ilyentájt a beöltözős buli, sőt van olyan hotel, ahol Mindenszentek- ÉS Halloween-partit hirdetnek – pedig az előbbi keresztény, az utóbbi pogány eredetű.

A tök egy jópofa ír monda révén kapcsolódik a fényhez. A monda főhőse egy részeges naplopó, Jack, aki átverte az ördögöt. A monda egyik változata szerint versenyre hívta fára mászásban, de amikor az ördög felmászott a fára, Jack keresztet karcolt a kéregbe, így az ördög nem tudott lejönni. A csíny miatt bosszúból az ördög nem engedte be Jacket a pokolba, amikor a férfi meghalt – és mivel életvitele miatt a mennyországba sem mehetett, lelke örök bolyongásra ítéltetett. Egy izzó széndarabot tett egy kivájt karalábéba (más források szerint marharépába), és Jack azóta is e lámpás fényénél keresi nyugvóhelyét. Jack nevét a lámpás amerikai elnevezése (jack-o’-lantern) is őrzi, a karalábéból pedig akkor lett az esztétikusabb tök, amikor ír bevándorlók a 19. század közepén Amerikában meghonosították a zöldséglámpás szokását.

A jelmezeket és a kéregetést is írek vitték Amerikába. Samhain idején a halottak mindenféle formában megjelentek – a beöltözés ezt a hiedelmet őrzi: ha az ember szellemnek vagy szörnynek öltözik, az ártó lények azt hiszik, egy közülük, és nem viszik el a lelkét. A házról házra járás ennivalóért (amihez a magyar népszokások közül a regölés áll legközelebb) pedig a kelták étel- és állatáldozataikra vezethető vissza, amelyekkel a holtak vándorlását akarták megkönnyíteni. A halottak házról házra járnak, és ahol nem kapnak enni, megátkozzák a ház lakóit – nagyjából ennyi az Amerikában Halloweenkor elhangzó „trick or treat” (finomságot vagy csínyt) mögöttes jelentése.

 

 

 

 

 

 

 

Napjainkra már itthon is egyre inkább divatos lett a Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. Főleg a gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy  boszorkányos és ijesztő ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek.

itt:


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.